Kicsit nehéz a gyerekkel…. Mit tegyek?

Ma úgy tűnik, csak bénám tudom elkezdeni…. Sokadszorra törlöm ki az első mondatokat, de most már így kezdem el, mert olyan hamar elmegy a reggel és még annyi mindent kell csinálnom addig, hogy mosolygósan beérjek a suliba.

Csacsogtam kicsit a sógornőmmel (aki persze a világ legjobb sógornője, mindenkinek egy ilyet) és arra kért segítsek. Az egyik kolléganője elfáradt a gyermekével, a rendszerrel vívott a harcban. A napi kudarcokban, a napi rosszban. Nekik sajnos mindennapra egy rossz mese jutott, s egyre kilátástalanabb a helyzet.

Iszonyat nehéz helyzetben vannak azok a szülők, akiknek valami probléma van a gyermekükkel. Kudarc, kudarc után; nap, mint nap probléma az iskolában, s otthon sem könnyű. Gyomorgörcs és rettegés minden alkalommal, amikor megy érte délután; minden alkalommal, amikor megcsörren a telefon és látja kiírva az iskola, az osztályfőnök számát; aztán arról nem is beszélve, amikor már a többi szülőre se mer ránézni, hanem leszegett fejjel gyorsan összeszedi a gyermekét, hogy ne is lássa senki. Csak a gyerek körül forog a világ, a szülő csak ezt az egy dolgot látja maga előtt. Nem bízhatja rá senkire a gyerekét, mert nem nagyon vállalja senki; nem tudja kipihenni magát, nem tud regenerálódni. Nem marad ideje magára, szétrágja az aggodalom. S egy idő után beindul a spirál, ami egyre lejjebb és lejjebb húzza a szülőt és gyereket egyaránt. A szülő egyre alkalmatlanabbnak érzi magát, a gyerek egyre képtelenebbnek. S az a jelenség is csak megerősíti ezt, amikor ők azt gondolják, hogy róluk mások azt gondolják. Elbizonytalanodnak, ettől a gyermek sem érzi magát biztonságban és akkor ehhez már csak Maslow-t kell emlegetni. Nem olyan sok idő kell ahhoz, hogy már nem megy be az iskolába, inkább kint megvárja a gyerekét, nem veszi fel a kapcsolatot a pedagógusokkal, mert minek, úgy is rosszat mondanak, azt meg már tudja. S arról már nem is kell beszélnünk, hogy hogyan hat ez a családra, a kapcsolatokra, a magánéletére, s a szülő mindennapjaira. Tud-e boldogan, vidáman együtt tölteni egy napot párjával, gyermekével, vagy folyamatosan ott lebeg az felette, hogy mi történt tegnap a suliban, mi fog történni holnap és mikor hívatják be, hogy a gyerek ki van rúgva. S ha ő nincs jól a gyerek sem lesz jól.

14712784_10211161721781639_5136940485272974955_o

Komoly nehézség, s nagyon nehéz is megragadni. Hol is kezd el, hogyan is tudsz ezeknek a szülőknek segíteni? Mi mit tudunk tenni értük, s ezekért a gyerekekért?

  • Mindenképpen közösen tudunk valamit elérni, a szakemberekkel és a szülővel.
  • Kis lépésekben kell haladni, mert nagy változásokat nem fogunk tudni elérni, a gyermek erre képtelen. Az elefántot is kis harapásokkal lehet megenni.
  • Állandó visszajelzés a csemetének arról, ha a helyes úton jár; nyilván ez nem jelenti azt, hogy ne legyen meg annak a következménye, ha valamit nem jól csinál; s arra sem kell pozitív visszajelzést dni, ami már számára természetes, mert akkor elveszti jelentőségét.
  • Az elvárt dolgok legyenek egyértelműek. Fekete vagy fehér. Vagy megcsinálta azt vagy nem csinálta meg. Kicsit nem lehet kész a feladatom, vagy megírtam, vagy nem írtam meg. Kicsit nem lehet verekedni, vagy verekedtem, vagy nem.
  • Az kapjon hangsúlyt, amit jól csinál. Vigyázzunk arra, hogy tartsuk tiszteletben az ő tempóját, s hagyjunk időt arra is, hogy begyakorolja azt, illetve hogy mindennapivá váljon. S amikor ez működik, akkor térjünk át a következő célra.
  • Azt mondjuk el, hogy hogyan csinálja, ne azt, amit ne csináljon.
  • Mindennap beszéljünk vele arról, hogy mi az, ami jól sikerült.
  • Türelem, szeretet.

És ami elengedhetetlen visszajelzéseket adni a szülőknek, arról is, ha valamit jól csinált a gyermek. Vajon hányan vesszük fel a telefont azért, hogy elmondjuk azt az anyukának, apukának, hogy ma ezt vagy azt szuperül csinálta a gyermeke. Tegyük meg, s akkor nem lesz állandó félelem a szülőkben, ha cseng a telefon az iskolából, akkor partnerként is tud tekinteni ránk, akkor ő is kap valamit, amiből táplálkozik, és amiből tud adni a gyermekének is. Ha csak eggyel több érintést, ölelést, akkor már megérte.

Írta: Kovács Nikoletta

Kicsit nehéz a gyerekkel…. Mit tegyek?” bejegyzéshez egy hozzászólás

Új írása

  1. Nem vagyok épp a belerokkanós, elbizonytalanodó, kezeimet végül széttáró szülő a két autista gyerekemmel, de néhány dolgot én is tudnék kérni, mert a hétköznapok gyakran nem a gyerekek, hanem a pedagógusok “viselkedése” miatt nehéz. 😦 Sajnos sokan nem hiszik el, ha a gyerek otthon másképp viselkedik, nem hiszik el, ha a szülő valamire tudja a megoldást (mondjuk mert jobban ismeri a gyerekét, vagy esetleg mert utánanézett már a gyereke problémájának), sőt fel sem merül, hogy megkérdezzék a gyereket érintő kérdésekről, azt gondolják (és sokszor éreztetik is), hogy ami a szülőnek nem sikerült (miszerint megnevelni a gyerekét), azt majd ők megteszik (ha nem sikerül, az persze újabb kudarc mindenkinek) és azt is nehezen szokták elfogadni, hogy bizony a fejkvóta szerint 3-at érő gyerekek a valóságban is 3x annyi figyelmet igényelnek, amibe bele kell férnie akár egy-egy speciális eszköz használatának is (a helyett, hogy “ó, nekünk erre itt nincs időnt”, vagy a helyett, hogy “á, nem is kell ez neki, olyan ügyesen boldogul e nélkül is”).
    Nekünk többnyire kedves, a pozitívumokat is észrevevő tanítónénik jutottak, de a kedvesség, a türelem sajnos sokszor kevés. Azt gondolom, hogy aki ma pedagógusnak megy, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a gyerekek nem egyformák, késznek kell lennie arra, hogy új dolgokat tanuljon (végülis azt tanítja, hogy tanuln jó dolog), nyitottnak és felkészültnek kell(ene) lennie.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: