Cipősdoboznyi karácsony…

Olyan lett tegnapra az iskola, mint egy nagy-nagy Karácsonygyár. Hihetetlen számomra is, hogy ez hogy alakult idén (is) így, de már nem lehet úgy dolgozni, csak a karácsonnyal, a koncerttel, a mézeskaláccsal vagy az angyalkodással foglalkozni.

Az úgy volt, hogy minden évben kitalálunk valami extra, más karácsonyfát, na ez idén sem volt másképpen. Első gondlatunk az volt, hogy csináljunk könyvekből karácsonyfát, aztán lett az, hogy csináljunk dobozokból. Próbáljuk megtölteni ajándékokkal és utána adjuk oda a gyerekeknek ajándékba.

Az irodánkban jelenleg kb. száz doboz, amiből ma reggel karácsonyfa épül, tele-tele ajándékokkal. Ez tegnap reggel még különböző zacskókban, halmokban hevert az irodában. Azután megérkeztek a jóságos karácsonyi manók, akik szortíroztak, dobozoltak, csomagoltak. (Aki arra járt, véletlenül betévedt az irodába, becsomagolt egy dobozt.) Természetesen mindez az iroda közepén, aminek némi következménye is van, több papírt sem találok éppen, de minek is mindjárt itt a karácsony (pici nehézség, hogy a holnapi büszkeséghirdetéses papír sincs meg, de mindegy, mindjárt van). Volt egy pillanat, amikor tízen voltunk az irodában és csak jöttek-jöttek a csomagok, dobozok.

cip

Eközben az aulában folyt a hangosításos összeszerelése, ahol ma már két nyolcadikos fiú is segít a „Hangosítós bácsnak” és persze K.—t sem lehet onnan nagyon elhozni (hozzátenném, hogy tegnap a szünetet tölthette lent és szó nélkül csengetéskor felment illetve lejött, a tanév egyik sikerének könyvelem). A koncertezők izgatottan furulyáznak, énekelnek, még gyorsan elfújják a darabjukat halkan (én is mindig ezt csináltam), s ettől őskáosz van. Az aula végében pedig a mézeskalácssütés miatt van némi csivitelés.

Szóval, aki épp most jön a Kontyfába, a próba meghallgatása közben mézeskalács illatot érez és néhány cipősdobozzal rohangáló felnőttet lát, akik eközben a koncert felnőtt részének darabjait dúdolgatják.

Amikor mi éppen nem vagyunk ott a „gyár”-ban a munka nem áll meg, közben megérkezik egy „jóságos angyal szolgálat”, aki hoz hat fenyőfát és sok-sok csomagolható ajándékot, ruhát, korcsolyát, nyomtatót.

Álmomban sem gondoltam volna, hogy amikor ezt az egész doboz karácsonyfát kitaláltuk, hogy ilyen sikere lesz. És még szét sem osztottuk, még meg sem kapták és nekem már most öröm, hogy sikerült. Sikerült valamit együtt megcsinálnunk. Gyerekek, felnőttek, segítők…

Szerintem tényleg angyalok szállingóznak a Kontyfa fölött….

Köszönöm Kontya! Köszönöm Angyalok! Köszönöm Mindenki, aki hozott, vitt, kapott!

Írta: Kovács Nikoletta

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: