Hamuba sült pogácsa….

Az alkotó pihen. Pihen. Nagybetűvel is PIHEN!!!! És mi több, el is aludt ma reggel ….

Arról már írtam, hogy minden évben valami más fánk is van, mint fenyőfa a suliban. Idén is volt. Cipős dobozokból. S a nagy ötletem, hogy ez mind ajándékokkal legyen teli, még felemelőbbé tette a mi kicsit görbe, kicsit gurba fánkat. Szépen világított beül egy íróasztali lámpával. Csak kevés ideig volt. Mert mire felocsúdtunk, már szét is szedtük és kiosztottuk. De szerettük, mert olyan Kontyfás volt. Olyan igazi Kontyfás.

15589669_1842512615993904_3234091437861976896_n

A másik kis történetem nagyon szívmelengető… S lehetne belőle igazi karácsonyi történet, ha én lennék a Grimm testvérek. A tegnap délután már békésen telt én kirobogtam még ajándékot venni a Pólusba, vártuk az esti karácsonyi party-t. Úgy terveztük, hogy sütünk pogácsát, amíg a többiek nem jönnek. Néhány ügyeletes gyermek lézengett délután az aulában, játszottak a kapott ajándékaikkal, pingpongoztak, társasoztak. Mire bevásároltunk, előkészültünk, még rihegtünk-röhögtünk, elmúlt 4 óra, a gyerekek többsége hazament. Csak egy fiúcska maradt. Apró, kicsi, vékony, mint az anyukája. Nagyon sokat van az iskolában, anyukája takarít a belvárosban, egy szállodában, korán indul, későn végez. Így 7 körül érkezik, 6 körül viszik el (napi 11 óra a suliban). A szünetet is nehezen tudták megoldani, eleinte úgy volt, hogy egész szünetben bent lesz ügyeleten, ő egyedül. Szerencsére, s főleg Á. szerencséjére ezt azért sikerült megoldani. Ma még bent van, ő egyedül. Szóval elkezdtem tésztát gyúrni, s Á. odaácsingózott, hogy segíthet-e. Sajtot reszelt, gyúrt, szaggatott, kenegetett, megszórta sajttal a pogácsák tetejét. Amikor ő sajtot szórt én szaggattam, amikor szaggatott mi sajtot szórtunk. Közösen együtt. Elmajszolta a sajt végét, s bármit megtett, hogy velünk, mellettünk legyen. Közben eltelt az idő, megsültek a pogácsák, néhányat meg is kóstolt. Én bementem nyomtatni, amikor egyszer csak odarohant és adott nekem egy cukorkát. Én voltam már az utolsó, aki kapott, hatalmas öleléssel és puszival egybekötve. A délelőtt kapott cipős dobozában volt cukorka, megszámolta hányat kapott, s hogy mi ott hányan vagyunk. Odament mindenkihez, Boldog Karácsonyt kívánt, s adott mindenkinek a cukorkájából. Megjött anyuka, megkínáltuk pogácsával…

Áldott Ünnepeket!

Írta: Kovács Nikoletta

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: