Gary Chapman – Az 5 szeretetnyelv

Az öt közül az elsődleges nálam a szívesség… Szívességet adni, kapni… Én így adom, s töltöm meg bárki belső szeretet csuprát, s így lehet az enyémet is megtölteni.

Másodlagos a minőségi idő…

Aztán az ajándékozás…

S az utolsó kettő az elismerő szavak és testi érintés.

Az 5 szeretetnyelv. Beszélem jól én ezeket a nyelveket?

Nyilván ha nálunk felnőtteknél működik, a gyerekeknél is működik. Közelebb kerülök én a gyerekhez, ha megfelelően töltöm a szeretetcsuprát. S tudom-e feltölteni, ha azt otthon ezért vagy azért vagy amazért nem tudják feltölteni…. Vagy egyáltalán miből vehetem észre?

Ezen filózgatva beugrottak gyerekek,megpróbálom őket besorolni, hátha sikerül.

Van egy kislány, neve V.,

ahányszor meglát karja V.

Ugye rémlik, azok a gyerekek, akik messziről kiszúrják, hogy jössz, nyakadba ugranak és ölelnek. Vagy ha állnak melletted, folyamatosan simogatnak. Ők biztosan a testi érintéssel tudják megtölteni a csuprukat.

Van egy fiú, neve M.

folyamatosan mondja és jön veleM.

Sétálnak melletted a játszótéren szabadidőben, vagy a szünetben a tanári asztalnál tolulnak és mondják és mondják és mondják. Szinte mindig, mindenhol ott vannak.

Van egy leányzó neve A.,

rajzát mindig neked adjA

Ez is egy megszokott dolog, akik adnak. Rajzolnak, adnak, rajzolnak, adnak. Egy idő után halmokba dőlnek a papírok, amit ők rajzoltak. Ők azok, akik körbekínálják az osztályt az uzsonnára kapott cuccaiktól vagy állandó bajba keverednek a játékaik elajándékozása miatt.

Van egy fiúcska, neve Sz.,

Mindig szívességet teSz.

A gyerek, aki mindig segít, kinyitja az ajtót, akárhova kell menni és csinálni, ő az első, aki jelentkezik. Őt küldöd a tanárokhoz körlevéllel, ő segít a legtöbbet a különféle projekteknél, pakol, cipekedik.

 Van egy srác, neve E.,

Mást se kérdez, csak hogy jó-e?

A gyerek, aki kihozza a munkáját és visszajelzést vár, ezt most jól csináltam, rendben van így, szépet rajzoltam. Ha fodrásznál volt, akkor szép-e hajam, ha új ruhát kap, akkor jó-e felső. Esetleg bejön és villant egyet a cipőjével, kihangsúlyozva, hogy tegnap kapta.

Azon is elgondolkodtam, hogy bizony ám ők ki is vívják ezt, szóval ők addig csűrik, csavarják, amíg megkapják azt, amire vágynak (biztosan vannak kivételek), de alapvetően a gyerekek még ösztönösen akarják ezt a csuprot megtölteni, nem arra várnak, hogy valaki megtöltse. Azaz csak figyelnünk kell.

Sok-sok kérdés merült fel bennem tegnap estétől ma reggelig …

Mi a helyzet a csecsemőkkel? Az ő szeretetcsupruk az érintés és mindenkié később alakul ki? Befolyásolja-e bármi a szeretetnyelvünket? Van-e például családi minta ezen a téren?

Mi van, ha egy gyereknek nem töltik fel a szeretetcsuprát? Ettől is lehet dühös és haragos, s addig megy, amíg azt el nem éri? S nyilván nem mindenki a legmegfelelőbb utat választja erre, aminek a vége még dühkitörés, agresszió, verekedés is lehet.

Nem tudom azt sem, hogy választ ad-e a gyerekekről, kamaszokról szóló könyv, de mindenképpen meghatározó volt az este, ha ennyi mindent elindított bennem.

S mi az üzenet…

LOVE

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: