Meséljünk a gyerekről az iskolában!

Megdöbbentő.

Döbbenet számomra, hogy van olyan szülő, aki képes a gyermeke papírját eltitkolni, csak azért, hogy bekerüljön egy elit általános iskolába. Képes egy-egy iskolaérettségi vizsgálatra begyakoroltatni típusfeladatokat vagy elviszi egy másik vizsgálatra, hogy tudjon mit gyakoroltatni a gyerekével.

Miért teszik szülők ezt a legféltettebb kincsükkel? Miért nem hajlandóak hagyni abban az ütemben fejlődni, ahogyan fejlődik?  Miért generálja gyermekénél a kudarcokat? Azért, hogy elkerülje a szembesülést azzal, hogy részképesség problémája van, abba csomagolva, hogy a legjobbat akarom neki?

Aki a legjobbat akarja, az üljön le a szobába egy kis székre, figyelje meg, beszélgessen, játsszon vele.  Ismerje meg gyermeke képességeit. Nézzen szembe azzal, hogy mi megy és mi nem. Beszéljen az óvó nénijével, s fogadja el az ő véleményét, ne csak mantrázza magában, hogy az én gyerekem tehetséges, s nincs is igaza egyetlen szakembernek sem.

Mert ha ezzel nem szembesül később garantáltan jelentkezni fognak a problémák. Ha nem megy valami, majd dühkitörése lesz, mert retteg az otthoni dorgálástól vagy gyakorlástól. Vagy megakad egy-egy területen, mert hiányzik neki valamelyik részképessége. Vagy a tanító néni el kezd a gyermekkel harcolni, mert sose gondolta volna, hogy egyébként egy jó szociális készségekkel bíró aspergeres. S persze folytathatnám a sort!!

Ez olyan, mintha azt tagadnánk le, hogy szemüveges, nem lát jól. Ha ezt nem tudjuk és magasabb a gyerek, vagy úgy érezzük, hogy neki hátul jobb, akkor beültetjük hátra, aztán egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy rendetlenkedik, a másik füzetét nézi, nem tudja a válaszokat, intőt, egyeseket szed be. Pedig csak egy szemüveg kellett volna.  De a szülő nem őszinte hozzáállása miatt, a gyerek kerül sokszor csak kemény munkával visszafordítható helyzetbe.

Kedves szülők, nyugodtan vállalják előttünk a gyermek problémáit, kevesebb kudarcnak teszik ki, ha mi, tanítók tudunk róla és úgy foglalkozunk vele, úgy állunk hozzá. És mi lesz, ha nem veszik fel abba az iskolába amit kinézett? Na bumm, nem kerül versenyistállóba, vagy nem a város legjobbjába. Az alsó tagozatban a tanító néni személye, személyisége ezerszer többet számít, mint amit az iskola pluszba adni tud. Keressenek jó tanító nénit, aki Önöknek és a gyereknek is megfelel. Bátran meséljék el a gyermek problémáit, nehézségeit, szupererejét, erősségeit. Higgyék el, megéri!!!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: