Disszidálj!!-mint szitokszó

Azzal a remek hangulattal mentem dolgozni, na pont azzal, amit leírtam. És valahogyan az egész nap olyanra és még olyanabbra sikerült, amit nem vártam. Szóval kezdődjön is ott a történet, hogy irodalom órával indítottam a napot, csak úgy éhgyomorra. Éreztem, hogy ez mindannyiunknak nagyon jó lesz, én a “szarul vagyok” állapotomban, na ők meg reggel és egyébként is nagyon furák néha. Beszédértés feladatokat csináltunk, s rengeteget nevettünk, ami persze nem olyan vicces, hogy a gyerek egy teremben nem hallja, amit a mondok és egészen fura dolgokat ismétel vissza (nagyjából a boldogból lesz egy marha). Az külön érdekessége volt a dolognak, hogy  senki nem hibázott abban, hogy értelmetlen szavakat dünnyögjön vissza, de az értelmes szavakat sokszor nem hallották. Aztán szünetben játszottunk olyat, hogy egyre hosszabb mondatokat kellett megismételni, na hát itt a többségük 4-5 szavas mondatoknál elrontotta a feladatot.

S hát itt meg is akadnék egy pillanatra. Biztosan kutatják valahol, de mitől van, hogy egyre több gyereknek fejletlen, problémás terület a  beszédértése és beszédészlelése. Nyilván közrejátszik ebben a tv, a videó, az internet elég korán eluralja az életüket. Hiányoznak a családi beszélgetések, a mesék. S itt nem egyedi esetekről, hanem trendről beszélek. Na mármost, ha ez a terület egyre gyengébb, akkor emellé társítsuk azt, hogy mire épül az oktatásunk. A beszédre, nem? Szóval miközben mi toljuk ezerrel, egyre több olyan gyerek van, aki nem érti, hogy mi mit tolunk ezerrel. Nemhogy szöveget, de nagyon egyszerű utasításokat sem.

Miközben ezen morfondíroztam, berohant két ötödikes csaj a terembe és azt ordibálta “Disszidálj! Disszidálj!”(szitokszóként használva azt a másikra), persze mikor megláttak kicsit csendesebben odaszóltak, Nico néni képzelje el tudjuk mit jelent, s fennhangon üvöltve (kicsit összerogyva a röhögéstől), elhadarva “Politikai okok miatt elhagyja az országot”. Biztos furán nézhettem, ha az egyikőjük nagyon gyorsan magyarázkodni kezdett (lehet ilyenkor le kellene fényképezni a fejem):  “Hogy ez az egész úgy történt, hogy valaki mondta neki az aulában, s nem tudta mit jelent. Gondolta valami csúnya szó, ezért tőlem nem merte megkérdezni, de Jocó bácsihoz odaszaladtak és megkérdezték. Ezt mondta. Megtanulták.” Persze arra már nem kérdeztem rá, hogy azt értik-e, amit beszélnek. Amellett, hogy nagyon röhögtem utána, azért nem mondom, hogy nem volt szürreális élmény, ugyanabban az osztályban, az előző 45 perchez képest.

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: