Megnyugodni a magas energiaszintről, enélkül nincs tanulás

Volt egy pillanat, amikor azt éreztem ezt meg kell tennem vagy a levesbe megy a délutánom. Kezdjük a legelején. Alapvetően nem nézek t-t, egy időben háttér zajként folyamatosan ment, ma már csak alkalmanként vagy az olimpia alatt, de mivel az 4 évente van ezért kimondhatom nem nézek tv-t. Azt is elmondhatom, hogy nem vagyok híve annak, hogy a gyereket leültettem a tv elé, mert nekem az kényelmes, inkább olvasok nekik, mert az szerintem a fejlődésük, fantáziájuk, beszédértésüknek sokkal-sokkal jobb. Aztán azt is elmondhatjuk, hogy nem vagyok nagy mesefilm néző, de egy-kettő a nagy kedvenceim közé tartozik, ilyen az Így neveld a sárkányod, a Tarzan és még sorolhatnám.

De tegnap volt két óra körül egy pillanat, amikor azt éreztem ezt meg kell tennem, vagy megy a levesbe a délután. Az egyéni tanrendes kisfiúval voltam délután, mert a tanító néninek a szemüvege tropára ment. Alapvetően szeretek vele lenni, de megérkezett és úgy pörgött, hogy nem tudtam két mondatot váltani vele, csak azt mondta egyfolytában, hogy a mozgásterembe visszamenni, a mozgásterembe visszamenni. Feszült volt minden izma, akaratosan követelőzött, izzadt és kimelegedett volt. Tudtam, ha valahogy nem sikerül most lecsillapítanom, akkor az egész délutánnak lőttek és harcolni fogunk. Harcolni a percekét, aztán a végén a másodpercekért, hogy vége legyen. Így meg nagyon nehéz egy péntek délutánnak nekikezdeni. Azt az egyességet tudtam kötni (tudtam azért, hogy mesefilm egy hívószó), hogy összeszedjük a nasiját (persze az innivaló a mozgásterembe maradt, rögötn mondtam, hogy majd én összeszedem) és megnézünk egy részt a Hibbant sziget harcosai meséből )ez az Így neveld a sárkányod sorozatos változata). Az is a délutáni szerződésünk része volt, hogy utána viszont varázslatos matematikát fogunk játszani.

Szóval minden elképzelésem és hitem ellenére leültettem és megnézett egy filmet. Pont annyi volt, ami még belefért. 20 perc, s azalatt béke és nyugalom szállta meg, viszonylag könnyen rávettem a matekfeladatok megoldására, aztán még mesét is mondtunk Story Cube-bal. Végül csak megnézett még egy részt jutalomból.

Képtalálat a következőre: „tai chi”

Azt hiszem sokszor igaz, hogy ezeknél a gyerekeknél sokszor fontosabb a megnyugtatás, mint az én egyébkénti elveimhez ragaszkodás. Ha ott elkezdek vele izmozni, hogy márpedig nem megyünk fel és nem csináljuk, akkor semennyit nem tanultunk volna. Így én hoztam egy “elvi áldozatot” (nyilván nekem semmibe nem kerül), s ő képes volt megnyugodni. A megnyugvás képessége elképesztően fontos. Abból a felpörgetett állapotból, hogyan tud normál állapotába kerülni. Ezért szükséges testnevelés óra vagy udvari játék után picit lazítani és megnyugtatni a gyerekeket valamilyen módon, ezen segít a sorakozó, az átöltözés, a séta a tanteremig. az alatt az idő alatt az energiaszintje visszaáll a normálra és el tud kezdeni koncentrálni a tanulásra. Szuper gyakorlat erre a Tai Chi, amikor párokban állnak (lehet úgy is, hogy egy ember áll ki az osztály elé), a kezük mellmagasságban, maguk előtt, és szavak nélkül követik egymás mozdulatait. Szép lassan lenyugszanak és felkészülnek a koncentrálásra.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: