A nyaralásról mindig úgy térünk haza, hogy az egyik zsebben kis kövek, a másikban kagylók, a harmadikban egy kis tengeri homok, s akkor még a tűlevelekről, szalvétákról, a homokban talált kis játékfigurákról említést se tettünk. Szóval kacatoknak tűnő, de mégsem tudunk megválni tőle típusú tárgyak ezek.
Szerintem a gyerekeknek még több ilyen kis „kacat”-juk an, amit gyűjtögetnek, a tengerről általában egy zsák kagylóval, vagy kővel térnek haza. Ezek általában aztán szanaszét hevernek a gyerekszobában, majd aztán van egy pillanat, amikor a szülő megelégeli, valami dobozba zárja, s soha nem látjuk többé. Aztán persze az egyik lomtalanításnál, majd ki is kerül a lakásból. Pedig ezek boldog pillanatokat idéznek elő, a pihenést, a játékot, az együtt töltött időt, csak egy pillantás és máris jobb a kedvünk, könnyebben is vészeljük át a hűvös téli napokat.
Minden nyaralásról hazatérve két dologra sor kerül. Azt azért nem mondom, hogy rögtön, hanem egy kicsit később, a tavalyi krétai könyv még most is készül, de így akkor is nagy élmény, amikor megcsináljuk. Hogy is volt, hova mentünk… Az egyik, hogy elkészül a nyaralás befőtt, illetve egy könyv, amiben fotók, szórólapok, fényképek, készült rajzok, írások kerülnek.
A lisszaboni útról hazatérve találtam ezt a remek ötletet, s azóta, minden nyaralás végén előkerül a befőttesüveg. Minden apró gyűjtött kincset egy szép befőttesüvegbe rendezünk, úgy ahogy a kedvünk tartja, s aztán csak annyit teszünk, hogy ráírjuk a helyet, az évszámot, s ár is kész a nyaralás befőtt.
A nyaralókönyvhöz egy füzetre van szükségünk, a kisalakú vázlatfüzet pont ideális. Semmi mást nem kell tenni, min a szórólapokat, térképeket, emlékeket beragasztani, rajzolni felé, írni róla, a többinek már csak a fantáziánk szabhat határt.
Jó ragasztgatást, emlékfelidézést!
Vélemény, hozzászólás?