Zárás

Mindig, amikor kimondjuk, hogy túl vagyunk a táborfelén, amire felocsúdunk itt az utolsó nap. Belefogunk az utolsóba, mindig úgy érzem, hogy mennyi dolgunk van még, mennyi mindent elmondanék még, de már nem lesz idő, már csak szelektálok. Még egy kis disputa az értékelésről, még egy kis élménypedagógia, na meg egy esetmegbeszélés. Na és persze a zárás. Zárni a csoportot, zárni a tábort, s aztán zárni a munkát. Mindez 28 óra leforgása alatt. Azt hiszem ez a legnehezebb, háromszor elbúcsúzni, elengedni, összepakolni elindulni. S hétfőn egy másik táborban 17 lurkóval kezdeni, de az már egy másik történet.

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: