Köszönöm Kontyfa

Írtam ma egy levelet, sok dallal, sok szöveggel, sok könnyel. Búcsúzom Kontyfa. ... Hallgassátok, mosolyogjatok! KÖSZÖNÖM!!!! Talán.... A Dal "Talán jó volt Talán nem Talán tetszett Talán nem Talán szép volt Talán nem Talán örülsz Talán nem Talán igaz Talán nem Talán mese Talán nem Talán talán Talán nem Talán igen Talán... Talán jó volt... Bővebben →

Reklámok

Jodi Picoult: Apró csodák

Új könyvet kaptam. Új Jodi Picoult. Érdekesnek tűnik. Mi történik akkor, ha egy fekete szakmájában elismert ápolónő vizsgálja meg a fehér újszülöttet? Alapvetően semmi. De ebben az esetben a szülők megtiltják, hogy akár hozzáérjen gyermekükhöz, majd másnap az újszülöttet újra kell éleszteni, a fekete ápolónő az ügyeletes, habozik, a gyermek meghal.

Egy interjú hátterében

Tegnap leadták műsorban, de én tulajdonképpen már el is felejtettem. Annyira elfelejtettem, hogy anyukámat 10 perccel a műsor kezdete előtt hívtam fel, hogy most kapcsolja be a tv-t. Az utóbbi évben elég sok interjút adtam, s talán most már nem is feszengek annyira, bár mindig megfordul a fejembe, hogy csak egyszer tudnám előre kigondolni miről... Bővebben →

kanapé, tea, chill

Most valahogy nem sikerül érdekesnek lennem, nincs miről írnom. Valahogy kiürültem egy pillanatra, s nem történt még meg a feltöltődés. Ez szokott történni, amikor valami hatalmas, érzelmeket erősen felrázó esemény történik leeresztek, s egy-két napig semmi, de semmi nem tud feltölteni, csak elfeledtetni. Ez történt szerintem tegnap is, kiürültem és a keresztlány vigyázások elfeledtették azt,... Bővebben →

Álltam a kapuban, fújt a szél

Álltam a kapuban, fújt a szél, annyira, hogy a rövid hajamba is belekapott, de így legalább szárította a könnyeket. Elnéztem a bekötő úton a levelek kergetőztek, ahogyan a szél diktált úgy "szaladtak egymás után gyorsabban vagy lassabban, néha utolérte egyik a másikat. Már az autóban, hazafelé... Fújt a szél. Vörös volt az ég alja, mintha... Bővebben →

Utolsó napok

Biztosan az élet egészen nagy fintora, hogy az utolsó aktív napomon (még kedden elvileg ügyeletes vagyok, de már nem nagyon lesz bent senki) még a tantárgy felosztás miatt egyeztetni megyek  a tankerületbe. Biztosan ők is el akarnak köszöni vagy az élet kényszerít arra, hogy nincs mit tenni el kell búcsúzni tőlük is, bármennyire nem a... Bővebben →

Biztosan el kellene már engednem…

Tegnap kaptam egy búcsúcsokit, s elöntött valami hihetetlen érzés: Biztosan el kellene már engednem, hogy most már tudjak búcsúzni... Biztosan el kellene már engednem, s nem görcsösen ülni a számítógép előtt és gépelni viharos gyorsasággal.. Biztosan el kellene már engednem, s nem még 30 megbeszélést tartanom a következő két napban... Biztosan el kellene már engednem,... Bővebben →

Még, hogy nincs tanárhiány

El nem tudom képzelni ki az, aki azt állítja, hogy Magyarországon ebben a pillanatban nincs tanárhiány. Inkább azt mondanám, hogy ebben a pillanatban van-e olyan iskola ma Magyarországon, ahol nincs tanárhiány. Így október végére nálunk egyszercsak lett matek tanár, meg földrajzos, de volt egy pillanat, amikor 120 órát kellett helyettesíteni. ehhez hozzájöttek a betegek, gy-egy... Bővebben →

#metoo

Szandi és Nico, a fényképész, a modell, a fotó, a kép, a mondanivaló. Ketten, mi ketten egy ügyért. Egy ügyért, ami mindkettőnk elméjébe égett, mióta van a metoo jelenség. Nem tudunk és nem is akarunk másról beszélni, baráttal, barátnővel, társasággal, de akár egyedül is sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Tegyünk a szexuális zaklatás, kiszolgáltatottság ellen.... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑