#metoo

Szandi és Nico, a fényképész, a modell, a fotó, a kép, a mondanivaló. Ketten, mi ketten egy ügyért. Egy ügyért, ami mindkettőnk elméjébe égett, mióta van a metoo jelenség. Nem tudunk és nem is akarunk másról beszélni, baráttal, barátnővel, társasággal, de akár egyedül is sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel.

Tegyünk a szexuális zaklatás, kiszolgáltatottság ellen.

Szandi:

“#metoo. #metoo, olvasom mindenhol, mindenkinél. Rémisztő, hogy ennyien vagyunk, hogy szinte csak egy tábor van. Egy tábor, akinek napokra, hetekre vagy évekre izzó bélyegként ég a homlokára a szégyen, a stigma, a metoo érzése, jelképe. Aztán persze halványul. Sok bőrréteg alá kerül, sok munka míg eltakarjuk, eltemetjük. Sok munka míg újra bízunk, ha egyáltalán tudunk. Van, aki kevésbé szerencsés, van aki szerencsésebb. Van, akinek rámegy az összes kapcsolata, van akit pont egy kapcsolat ment meg.
Mi szerencsések vagyunk, más nem. Egy biztos, közös a felelősségünk. Közös azokkal akikkel sosem történt ilyen, azokkal akik szerencsések, és azokkal is akik nem. Közösen kell kiállni a másik mellett, egymás mellett és a társadalmi “beletörődömség”, hatalmi visszaélés ellen. Én is. Én is, és pont ezért próbálok tenni ellene.. két éve a NANE képzésével, most ezzel a fotós projekttel, holnap mással. Tegyél róla, hogy a gyerekeink már ne értsék ezt a kampányt!”

Nico:

” Levetkőzni a kamera előtt, nem könnyű, de mégis egyszerű, mert benne van, hogy én akartam, az én döntésem. A z én metoo-m vajon az én döntésem volt, vagy valaki más döntésének áldozata lettem. Meghajoltam vagy nem hajoltam ez már teljesen mindegy, olyan helyzetbe keveredtem, hogy én is metoo lettem. S ez nyilván csak egy a sok közül, biztosan találnék többet, ha nagyon kutatnék az elmémben. Szeretném, ha ez nem lenne, tudom, hogy lesz és semmit sem lehet teljesen végleg elzárni, megállítani, de azt is tudom, hogy lehet felhívni a figyelmet. S reménykedni, hogy tudatosabb lesz, reménykedni, hogy mer szólni mert nincs egyedül. Sajnos nincs egyedül.”

Teremtsünk egy olyan világot, ahol megtanítjuk gyermekeinket arra, hogy testük felett ők rendelkeznek, s nem elfogadott az, ha bárki velük olyat tesz, amit ő nem szeretne. Elemi szinten kell a társadalmat megváltoztatni. Minél kisebb korban, sőt a szüleiknél kell az edukációt elkezdeni.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: