Véget ért az egy év, 365. poszt a blogon

  1. poszt a blogon. Megcsináltam. Végigcsináltam.

Boldog Születésnapot Aranycipellő!!!

S egy kis visszatekintés az első posztra:

Vettem egy aranycipellőt, kicsit nyom, kicsit csúszik, de gyönyörű, s ha felveszem, igazi királylány leszek. Tegnap felvettem. Királylány lettem, ja nem,  RICHTER ARANYANYU DÍJAS!!!

Szóval Kovács Nico vagyok, pedagógus, élménypedagógus, tréner, igazgatóhelyettes, s most már aranycipellő tulajdonos, és  12 órás ARANYANYU (vajon, hányszor tudom még leírni ezt a szót, úgy hogy közben széles vigyor van a képemen, s fátyolos a tekintetem?). Úgy döntöttem, hogy írok egy blogot. Egy olyat, ami rólam, Nicoról, élménypedagógusról, trénerről, igazgatóhelyettesről, Aranyanyuról szól, mit teszek, mit gondolok, mi élek meg, milyen érzések, dilemmák vesznek engem körül nap, mint nap. Egy év, 365 bejegyzés… aztán majd megmondom hány karakter. Aztán majd az 1 éves blogszülinapon újra felveszem az aranycipellőn, s egy napra újra királylány leszek.

12 órából 4394 órás Aranyanyu lettem, még mai napig mosolygok, ha kimondom, hogy Aranyanyu lettem. Pipa, ez nem változott.

Azóta nagy változás, hogy már nem vagyok igazgató-helyettes, de maradtam élménypedagógus, maradtam tréner, s remélem maradtam Nico is.

365 bejegyzés, na a karakterek számáról fogalmam sincs, azt semmi nem számolja, s egyébként is tök rossz vagyok és türelmetlen a weboldalak nézegetésében.

  • 53104 megtekintés a blogon
  • 30637 látogató a blog oldalon
  • 1 facebook oldal
  • 398 követő a facebook oldalon

Ez az Aranycipellő számokban…

Mi az Aranycipellő egyébként? Erre talán az olvasók tudnának válaszolni a legjobban (nyugodtan meg lehet tenni).

Mit jelentett nekem? Önismeretet, kőkemény kitartást, s rengeteg pozitív visszajelzést, arról hogy a reggeli kávé része az Aranycipellő. Egy fura érzést, hogy akik olvassák a blogot egy csomó mindent tudnak rólam. Van olyan, hogy a blogolok magánya? Viszont az egy év alatt megtanultam bátrabban írni, merni írni, merni máshogyan önkifejezni magam, mint beszéddel. Klasz kaland volt….

Egyébként meg csak hálás tudok lenni ezért az egy évért. Köszönöm, mindenkinek köszönöm. Talán a legnagyobb hála és köszönet a Szandié, mert addig mondta ezt a hülye írást, amíg belevágtam egyszer csak, kicsit duzzogva, hogy úgy sem fog menni, kicsit morogva, hogy de miért is kell írnom, de kihívás csillogásával a szememben, hogy na legyen, csináljuk.

S hogy hogyan tovább? Ez remek kérdés, még nem tudom. Egyet biztosan tudok, hogy a minden reggeli írás abbamarad, helyette írok, amikor kedvem tartja vagy van ötletem, megérintett valami (s akkor majd nem kell fél oldalt írni a pontról). De azt azért kimondom, hogy heti háromszor biztosan.

Mindig olyan nehéz búcsúzni valamitől, még a végén az lesz, hogy megkönnyezem ezt….

Egy biztos, ma felhúzom az Aranycipellőm és lejtek benne egyet, hogy a fogadalom teljesüljön.

Köszönöm!!!!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: