Házi feladat plusz

A barátnőmmel utazgattam hétvégén.  Régen láttuk egymást, így meséléssel teltek az utazásaink. Az egyik reggel azt mesélte, hogy a gyerek iskolájában azt találták ki, hogy szoktatják a gyerekeket az ötödik osztályra, arra, hogy otthon önállóan kell tanulniuk, ezért mindennap kapnak egy csak kizárólag otthon elvégezhető házi feladatot, amit meg kell csinálni…… persze nyúlfarknyi……… de mégis…. csak egy fél óra………néha egy kicsit több. Iszonyatosan felbosszantottam magam rajta. Puffogtam a kocsiban gőzerővel….

Miért is?

Biztosan hatással voltak rám az előző napok, amikor arról beszélgettem pedagógusokkal, hogy  a szülők keveset beszélgetnek a gyerekekkel. De mégis mikor? Gondoljuk csak végig.

4 óra – a szülő egész nap dolgozott, rohan a gyerekért, hogy nehogy ő legyen az utolsó, szegény gyerek így is sokat van iskolában. A gyereknek volt 5 vagy 6 órája, kicsit játszottak, majd megírta a házi feladatát, azaz tanult.

4:30 – elrohannak edzésre. Jó esetben ez 5 körül van, így mondjuk 6-ra végeznek, ha éppen nem edzésre rohannak, akkor elmennek bevásárolni.

6: 30 – hazaérnek

7:00 – vacsora

7:30 – na ekkor próbálja a szülő egész napos megpróbáltatások után rávenni arra a gyereket, hogy oldja meg azt a plusz házi feladatot, amit kapott. Először kedvesen, na ugorjunk neki, a harmadik felszólítás után már morcosabban. Ha szerencsés eset van, akkor ilyenkor neki kezd, ha nem, tovább folytatódik a hajcihő. Morgás, veszekedés, kiabálás, a végén beletörődés, már mindegy csak írjon valamit.

8:30 – a családi élet romokban, amire ez a kis mindennapos kör lemegy. A vége az, hogy már csak a legszükségesebb szavak hagyják el a gyerek száját, de a szülőjét is. S még csak most kezdődik a “menjfürödni, veddmárfelapizsamád, mossfogat, irányazágy” verkli.

9: 30 . mindenki kimerült és örül, hogy végre ágyban van. S az lebeg a szülő szeme előtt, bárcsak ne lenne holnap házi feladat.

S ugye ha így megnézzük felvetődik a kérdés, hogy a tíz éves, akiről ugye már az terjed, hogy nem tud játszani, mikor is játszana. Összesen a napjában 1, azaz 1 órája van játszani. Nincs több. Ennyi! Pedig ekkor még azért a legfontosabb dolga a játék lenne, a kapcsolódás a társaihoz. Ehelyett a tanulás, az önálló tanulás van.

Akkor mikor is beszélgessenek velük a szülők?

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: