Pótvizsga

Pótvizsga kapcsán mindig van egy-két szülő, aki vitázik, hogy márpedig az ő gyermeke azt jobban tudja és egész nyáron tanult a gyerek és nem érti mi történt. Valahogy ismétlődik ez évről-évre, mindig van egy ilyen anyuka. Aztán persze ez rettentő kellemetlen helyzeteket hoz. Azt lehet mondani, hogy mindent megtettünk azért, hogy a következő évfolyamba léphessenek,... Bővebben →

Reklámok

Drága nagymama!

Ügyeletes voltam, szerdán mindig, most már két éve. Azt hiszem szeretek is az lenni. Idén nem dúskáltak a szerdák eseményekben délutánonként, szóval még az idei évben nyugisnak is mondható. Tegnap is ilyen volt tulajdonképpen. Sokat mókoltam a gépemen, Aranykrétát összegzem, így volt mit csinálni (és kivételesen nem haladtam rosszul). A nagy nyugalmamban kicsit megfeledkeztem az... Bővebben →

Vajon szólunk-e?

Tegnap azt mondta a barátnőm, hogy ha valami nagy butaságot csinálna a gyereknevelésben ugye fogok szólni... Fogok, ígértem meg, könnyedén... Vajon szólunk-e a barátnőnknek, tesónknak, gyerekünknek, unokánknak, amikor látjuk valami kezd elcsesződni? Vajon szólunk-e, hogy azt látjuk annak, amilyen elvárásokat támasztanak a gyerek felé, annak rossz vége lesz, Vajon szólunk-e, hogy agyerek magatartása, viselkedése nagyon... Bővebben →

Április búcsúztató gondolatok…

Keresztlányos áprilisbúcsúztató . A barátnőmékkel töltöttem szinte az egész napot, néztem a kis hercegnőt, hogyan él és mozog, fedezi fel a világot maga körül. Éppen mit fog a kezébe, tolja a szájába, hogyan lehet már vele mókázni és hogyan fárad el annyira, hogy már alig áll a lábán.  Milyen ha énekelek neki, vagy amikor "jajj,... Bővebben →

Nevelés, tanítás

Új képzést kezdtem Budakalászon. Fegyvertelen Játszótárs (ez az erőszak-megelőző képzésünknek a címe). Az egészben az a fura, hogy öt résztvevő van, mondjuk tegnap pont csak négyen voltunk, de ettől megváltozott a hangulata. A hangulatot csak fokozta, hogy pedagógusok és nem pedagógusok dolgoznak együtt és ismerik meg egymás álláspontját. Számomra sem megfogható teljesen, de azt érzem,... Bővebben →

BTMN? FELMENTÉS?

Törvénytervezet az oktatásról... Hááát... A biztosíték lett leverve az agyukban és teljes sötétség van? A gyógypedagógus kérdésbe nem igazán tudok beleszólni, hogy tud-e rajzot oktatni egy nem gyógypedagógus végzettséggel rendelkező? Hát ez nekem is kérdés, sok olyan szakemberrel találkozok, aki képes rá, mert van ehhez tehetsége, vénája, s persze sokkal, akinek meg nincs, s erőből... Bővebben →

Meséljünk a gyerekről az iskolában!

Megdöbbentő. Döbbenet számomra, hogy van olyan szülő, aki képes a gyermeke papírját eltitkolni, csak azért, hogy bekerüljön egy elit általános iskolába. Képes egy-egy iskolaérettségi vizsgálatra begyakoroltatni típusfeladatokat vagy elviszi egy másik vizsgálatra, hogy tudjon mit gyakoroltatni a gyerekével. Miért teszik szülők ezt a legféltettebb kincsükkel? Miért nem hajlandóak hagyni abban az ütemben fejlődni, ahogyan fejlődik?... Bővebben →

Hogyan értékeljem őket?

Küszködök az ötödikesekkel továbbra is. Merem állítani, hogy nagyjából kidobtam az irodalomkönyvet és kevésbé fontos az irodalom mélysége, fontosabb a szövegértésük, az olvasási és írási szokásaik újradesignolása. Küzdök azzal, hogy mire adjak jegyet, amikor egy mondatban, a szóközben is előfordul nagybetű, amikor nincs is mondat, hogy annak értelme is legyen, na az már végképp elképzelhetetlen.... Bővebben →

Mi külön, de hova járjon a gyerek iskolába…

A kapcsolattartási ügyelnél nincs is rosszabb, mesélte nekem valaki a múltkorában. Most a héten valahogy gyűrűztek ezek az esetek, lehet tavasz van és mindenkinek hirtelen elkezd hiányozni a gyereke? S hát sajnos némelyik szülő úgy gondolja, hogy ide-oda dobálhatják a gyereket. Miért? Mert az övé? Mindent ráfogva, lehet egymásba rúgni, s azt mondani ez a... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑